A stressz hatással van a szív egészségére
SZÍVPÁLYÁK A szívet saját ingerkeltő rendszere működteti, azonban az agy befolyást gyakorol erre a működésre: a szív felszálló visszacsatolási pályákon idegrostokon keresztül ad jeleket az agy számára saját állapotáról, az agy pedig leszálló pályákon át, reflexek útján szabályozza a szív működését. A szívből eredő felszálló jeleket sejtfelszíni jelfogók receptorok közvetítik. Ilyenek többek közt a szívkamrák és a főverőér ívének falában, továbbá a fejverőér elágazásánál lévő vérnyomásérző receptorok.
Ezek informálják az agyat arról, hogy ezeken a helyeken az áramló vér nyomása megfelelő, túl alacsony, illetve túl magas-e. Ha a vérnyomás alacsony, az a szimpatikus felszálló pályát ingerli, ami reflexesen fokozza a pulzust és a szív összehúzódásainak erejét.
Ezek révén nő a szív perctérfogatban kifejezett teljesítménye és a vérnyomás. Ha a vérnyomás magas, akkor a paraszimpatikus felszálló pálya jön ingerületbe, ez a stressz hatással van a szív egészségére reflexszerűen csökkenti a pulzust, az összehúzódások erejét és a vérnyomást.
Azt mindannyian érezzük, hogy a természetben lenni jó, bár hideg időben nehezebben mozdulunk ki a fűtött szobából. Mégis érdemes rávennünk magunkat, mert sokféle kedvező hatása van akár egy napi félórás sétának is.
A felszálló visszacsatolási körökön futó információ minden szívciklusban közvetlenül modulálja az agykérgi aktivitást. Korábbi, embereken és állatokon végzett kísérletek megmutatják, hogy a felszálló információ hierarchikusan adódik tovább a központi idegrendszerben, agytörzsi magvak, a hipotalamusz és a talamusz által. A zsigeri információ itt úgy képeződik le, hogy a testrészek egymás mellett foglalnak helyet ún.
Ezért a pácienseknél egyszerre mérték a szív válaszaiban történt változásokat EKG-vel, illetve az agyi aktivitást EEG-vel az EKG - elektrokardiogram - a testfelszínen rögzített elektródák segítségével a szívizom működése által keltett elektromos aktivitásról készített felvétele, az EEG - elektroencefalogram - pedig a fejbőrre rögzített elektródákkal az agy elektromos aktivitásáról készített felvétel.
A kutatók 10, a szívkamra működési zavarával diagnosztizált férfi pácienst vizsgáltak meg két londoni kardiológiai ambulanciáról.
Vállalati információk
A betegek átlagos életkora 59 ą 11 év volt. A helyi etikai bizottság hozzájárult a vizsgálathoz, amelyről minden pácienst részletesen tájékoztattak.
A pácienseknek azt az enyhén stresszkeltő feladatot kellett végrehajtaniuk, hogy hetesével számoljanak visszafelé, és folyton siettették őket, miközben szóltak a hibákért és azokat ki is javították ezt a módszert rutinszerűen használják a vegetatív működés tesztelésére, mivel megnövekedett szimpatikus tónust idéz elő.
Összehasonlításként egy nem stresszes feladat szolgált, amely alatt csak 1-től ig kellett oldottan számolni.
Country 2 Az 5 legfontosabb tanács Szívünk egészségének fenntartása érdekében bizony nap mint nap cselekednünk kell. A tudatos életmód gyakorlása elengedhetetlen. És hogy mit is jelent, igazából ez a szó? Azt, hogy mindent, amit saját magunk alakíthatunk az életünkben, azt alakítsuk is! Már szinte minden témában a kulcs a tudatosság.
Mindkét esetben félig fekvő pozícióban voltak a páciensek, a feladatokat pedig kétszer perces blokkokban hajtották végre. A növekvő szimpatikus vezérlésre a szív normális fiziológiai reakciója az, a stressz hatással van a szív egészségére olyan változtatásokat gerjeszt, amelyek fokozzák teljesítményét.
Ugyanakkor a kamrafunkciók zavaraival küzdő betegeknél a szimpatikus tónus növekedése épp a teljesítmény csökkenésével járhat: a sérült szívizom ez esetben nem növeli meg a teljesítményt a nagyobb mértékű összehúzódás révén. A páciensek felénél a szív teljesítőképessége a szimpatikus tónussal együtt nőtt, a másik felüknél azonban - rendellenes módon - csökkent a stressz idején.
Szorongás és kardiovaszkuláris betegségek Cikk megjelenésének dátuma: Egyes szakemberek szerint a szorongás nem csupán következménye, hanem oka is lehet a szív eredetű megbetegedéseknek. Gondolta volna, hogy Európában közel 70 millió ember szorong? A szorongás az egyik leggyakoribb pszichiátriai betegségnek számít. Szorongást, depressziót eredményezhet például nagyfokú félelem és bizonytalanság, pánikbetegség vagy post-traumatikus stressz.
A kutatók olyan szívverés keltette agykérgi potenciált Heartbeat-Evoked Potential, HEP légzésszám magas vérnyomásban a bal halántéklebenyben és a bal oldalsó homloklebenyben, amely hűen tükrözte a páciensek közt a szív teljesítményében megjelenő különbségeket.
A nagyobb teljesítmény - függetlenül olyan perifériás értékektől, mint például a vérnyomás - nagyobb HEP negatív amplitúdóval járt együtt, ami a fokozott agykérgi aktivitás jele.
Ezek alapján a jövőben talán kiszűrhetőek lennének azok a betegek, akiknél valószínűbb, hogy szívük kedvezőtlenül reagál a stresszre. Senki sem tehet többet Önért, minthogy: megtanítja Önmagán segíteni.
