Tagfelvétel Pártunkról Alapszabályzat Elérhetőség
FŐOLDAL
BLOG
VÁLTOZÁSOK
FÓRUM
VÁLASZTÁSOK
ESEMÉNYEK
PROGRAMUNK
ELNÖKSÉG
GALÉRIA
REGISZTRÁCIÓ
A Magyar szívhez
LINK AJÁNLÓ
KÉRDEZZEN!






 

Nyílt  levél   Schmitt Pál Úr , a  Magyar  Köztársaság  Elnökéhez,   Orbán  Viktor Úr,  a  Magyar  Köztársaság  Miniszter  Elnökéhez,  a  Magyar  Köztársaság  Kormányához,  és  Magyarország  minden  megválasztott  képviselőihez.

 

                             A  Magyar  Republikánus  Politikai  Párt

                                       Nyilatkozata és  követelései  

 

                                                                                                                                                                                                                                                                                                             

Pártunk a leghatározottabban követeli a Trianoni Békediktátum (Szerződés) azonnali hatályon kívül helyezését. A párt felhívja a Magyar kormányt, az EU Elnökségét és Bizottságait az akkor elkövetett törvénytelenségekre, melyeknek részesei  voltak az ANTANT nagyhatalmak, és  az akkori Magyarország bűnös, hazaáruló vezetői.

 

A Trianoni Békediktátum már csak azért is érvénytelen, mert az elmúlt 90 évben Európa térképe teljesen átalakult, Ausztria  kivételével egyetlen állam sem létezik már, akik a szerződés nyertesei voltak jogtalan  országunkkal szemben. Ez a szerződés, inkább diktátum, az újkori Európa legszégyenletesebb szerződésrendszere. Alapvető emberi jogokat  sért, az anyanyelv használatát, a nemzetiségi sajtószabadságot, az állampolgárságot. Az elcsatolt területekről kényszerintézkedésekkel kitoloncoltak emberek, családok százezreit, megfosztva őket őseik földjétől, történelmüktől és lakhatásuktól.  Még ma is van olyan ország, ahol a kollektív bűnösség fogalma a kormányzati politika természetes része, amely nem csak a magyar nemzetiséget érint.

 

A felsorolt jogtiprások megoldása elsősorban a magyar lakta területek nyelvi, területi, kulturális autonómiájának megadása.  Ezt követően népszámlálás útján, illetve a jelenleg folyó kettős állampolgársági eljárás részeként határmódosításokat kell végrehajtani! Nem fenntartható, hogy a magyarok, akik saját akaratukon kívül Magyarország határain kívül rekedtek, másod, esetleg harmadrendű állampolgárok legyenek, miközben nem lépték át településük határát. Emeljük fel a fejünket a sok évtizedes megaláztatásból, alkossunk új Magyarországot!

 

A magyarság egész történelme során befogadó nemzet volt, gondoljunk csak Szent István királyunk Intelmeire. Évszázadokon keresztül békében élt a Kárpát-medencében számos nemzetiség, vezetőink jelentős része, nemzeti hőseink sokasága közülük került ki. Ezért olyan országot kell építenünk, melyben a visszakerült területek nemzetiségei a legtermészetesebb módon gyakorolhatják nyelvüket, vallásukat, kultúrájukat, és van saját médiarendszerük. Mindezt annak ellenére kell megvalósítani, hogy az Európai Unió úgy tesz, mintha eltűntek volna az országhatárok. Természetesen nincs így, s nekünk az a feladatunk, hogy erős akarattal kilépjünk az Unióból, és létrehozzunk egy államszövetséget, amely Közép-Európát foglalja magába. Szükséges ellensúlyként fellépni a Nyugati nagyhatalmak önző gazdaságpolitikája ellen. Nyilván ez hosszú és fáradságos tárgyalások sorozata lesz, de nem adhatjuk el és fel saját jövőnket. 

 

 

 

 

 

 

Mindezek világossá teszik, hogy az utolsó órában vagyunk, hogy nemzetünk egyáltalán megmaradjon. Népességünk rohamosan fogy, a multik kisemmiznek országunkat, munka- nélküliséget teremtenek, mezőgazdaságunkat és a mezőgazdasági feldolgozó ipart teljesen elsorvasztották, piacainkat, belsőt és külsőt megszüntették, lakosságunk milliói a létminimum alatt él. Amit elvették tőlünk vissza kell szereznünk, családjainkat a jelenlegi kormány elképzeléseinél is jobban kell támogatni munkahelyteremtéssel, a mezőgazdaság teljes átalakításával és a hozzá kapcsolódó feldolgozóipar újraélesztésével. Mindezek eredményeként az általános életszínvonal jelentős megemelésével, biztonságot adni az ország lakóinak.

 

Zárásként: A jelenleg folyó alkotmányozási vitába be kell lépnünk, ősi jogainkat deklarálnunk kell. Így, a magyar érzelmű társadalmi szervezettekkel egyetértésben követeljük, a jogfolytonosságát megőrzött, az Ősi Történelmi Alkotmány haladéktalan érvényesítését! 

 

  

 

„A magyar név megint szép lesz

  Méltó régi nagy híréhez

  Mit rákentek a századok

  Lemossuk a gyalázatot…”

                                  Petőfi Sándor: Nemzeti dal

 

 

Vác, február 14.

                             

                                                                                                 MRPP Elnökség

                                                                                               Szigeti Sándor elnök

                                                             

 

 

 

 

 

 

„A magyar név megint szép lesz

  Méltó régi nagy híréhez

  Mit rákentek a századok

  Lemossuk a gyalázatot…”

  Petőfi Sándor: Nemzeti dal

 

 

Vác, február 14.

 

 

 

 

 

Államférfiak a trianoni béke-parancsról:



Andrej Hlinka
páter, a legnagyobb szlovák párt, a Szlovák Néppárt vezetője 1925. június 4-én a következőket mondta:
            "Mindannyiunk lelkében lobogjon a magyar haza emléke, mert ezer
    esztend~os magyar uralom alatt nem szenvedtünk annyit, mint a cseh
    uralom hat éve alatt."

Vladimir Iljics Lenin
:
           "Rájuk erőszakolták a békét, de ez a béke uzsorás béke, gyilkosok és
    mészárosok békéje... hallatlan béke, rabló béke...ez nem béke, ezek
    olyan feltételek, amelyeket útonállók késsel a kezükben diktálnak a
    védtelen áldozatoknak."

André Tardieu
, háromszoros francia miniszterelnök, a La paix című könyvében:
           
"Azért nem lehetett a magyaroktól elszakított Felvidéken népszavazást
    tartani, mert akkor nem jött volna létre Csehszlovákia a lakosság
    ellenszavazata következtében."

Tomás Garrigue Masaryk,
Csehszlovákia első elnöke:
            "Választanunk kellett Csehszlovákia megteremtése
    vagy a népszavazás között."

Lord Viscount Rothermere,
a Daily Mail kiadója és főszerkesztője,1927. június 21-i számában megjelent (Magyarország helye a nap alatt -Hungary s Place in the Sun) című cikkében a következőket írta:
             "Két fiam esett el a háborúban. Nemes eszmékért áldozták az életüket
    és nem azért, hogy e dicső nemzettel ilyen igazságtalanul elbánjanak.
    Addig nem lesz nyugalom Európában, amíg revízió alá nem veszik a galád
    és ostoba trianoni szerződést."

Francesco Nitti,
olasz miniszterelnök, 1924. szeptemberében:
           "Trianonban egy országot sem tettek tönkre gonoszabbul, mint
    Magyarországot. De ezt az országot lélekben er~os emberek lakják, akik
    nem nyugosznak bele hazájuk rombolásába.
    Magyarország megcsonkítása annyira becstelen, hogy senki nem vállalja
    érte a felelősséget. Mindenki úgy tesz, mintha nem tudna róla,
    mindenki szemérmesen hallgat. A népek önrendelkezési jogára való
    hivatkozás csak hazug formula... a leggonoszabb módon visszaéltek a
    győzelemmel... Nincsen olyan francia, angol vagy olasz, aki elfogadná
    hazája számára azokat a feltételeket, amelyeket Magyarországra
    kényszerítettek.."

Herbert Henry Asguit,
aki 8 évig volt angol miniszterelnök, 1925-ben:
          
"Ez a béke nem államférfiak munkája, hanem súlyos és végzetes
    tévedések eredménye."

Artur Neville Chamberlain
, angol miniszterelnök:
           "A trianoni szerződés eredménye Európában nem béke, hanem az új
    háborútól való félelem."

Stanley Baldwin,
angol miniszterelnök:
           "Európa békéje a trianoni békeszerződés napján szűnt meg."

Lloyd George,
angol miniszterelnök, 1929. október 7-én mondott beszédében:
          
"Az egész dokumentáció, melyet szövetségeseink a béketárgyaláson
    rendelkezésünkre bocsátottak, csaló és hazug volt."

József Attila:
Nem, nem, soha!
 


(1945 után soha nem jelent meg nyomtatásban ez a verse József Attilának. 
Nem illett volna "PROLETÁRKÖLTŐ" nevéhez!)
 


Szép kincses Kolozsvár, Mátyás büszkesége, 
Nem lehet, nem, soha! Oláhország éke! 
Nem teremhet Bánát a rácnak kenyeret! 
Magyar szél fog fúni a Kárpátok felett! 

Ha eljő az idő - a sírok nyílnak fel, 
Ha eljő az idő - a magyar talpra kel, 
Ha eljő az idő - erős lesz a karunk, 
Várjatok, Testvérek, ott leszünk, nem adunk! 

Majd nemes haraggal rohanunk előre, 
Vérkeresztet festünk majd a határkőre 
És mindent letiprunk! - Az lesz a viadal!! - 
Szembeszállunk mi a poklok kapuival! 

Bömbölve rohanunk majd, mint a tengerár, 
Egy csepp vérig küzdünk s áll a magyar határ 
Teljes egészében, mint nem is oly régen 
És csillagunk ismét tündöklik az égen. 

A lobogónk lobog, villámlik a kardunk, 
Fut a gaz előlünk - hisz magyarok vagyunk! 
Felhatol az égig haragos szózatunk: 
Hazánkat akarjuk! vagy érte meghalunk. 

Nem lész kisebb Hazánk, nem, egy arasszal sem, 
Úgy fogsz tündökölni, mint régen, fényesen! 
Magyar rónán, hegyen egy kiáltás zúg át: 
Nem engedjük soha! soha Árpád honát! 

(1922. első fele)

 

 

 

 

DUTKA ÁKOS:

 

 A KÁRPÁTOK DALA

 

Míg áll a Kárpát büszke gránitorma                          Míg áll a Kárpát büszke gránitorma

s fiút fogannak rab magyar anyák,                            és délre folynak onnan a folyók

tekintsetek az örök csillagokra                                  hegyek szívének kincsét ide hordva

s daloljatok a Kárpátok dalát:                                               érett kalászért küld cserébe sót.

e bérc örök, s a rabló bűn mulandó,                          Gránitkart, mely földünk ölbe fogja.

Gránithatárt itt istenkéz emelt.                                  Örök ölelésre istenkéz emelt.

mit megcsúfolhat millió halandó,                              kit megcsúfolhat millió halandó,

de földi törvény nem dönti e pert …                        de földi törvény nem dönti e  pert,

Földeinket bár rablók cibálják -                                 földeinket bár rablók cibálják,

örök határunk mégis csak a Kárpát.                          Örök határunk mégis csak a Kárpát.

 

E gránitölbe zárt nagy róna hantján

Apánk csontjából terem a kenyér

Anyánk csókjának íze él a magván

E szent magon, mely mindennel felér.

Együtt jár telelni innen a madár.

Nincs a földnek oly hatalmú ökle,

Ki ős vizeknek új törvényt csinál…

Földeinket bár rablók cibálják,

Örök egy várunk mégis csak a Kárpát.

                    

Vérlázító magyar befogadó nemezet volt és marad, de egyes esetekben a felülvizsgálat időszerű, mint az alábbi vers esetében.

 

 Dr. Regős Péter,

a Magyar Zsidók Világszövetsége

szóvivőjének verse:

               Hangosak a fasz magyarok,
               Fajtiszták, mint az olaszok.
               Buták, mint az oroszok
               S úgy végzik, mint a karthágó'k.

               Lesózzák a földjeiket,
               Felszámolják történelmüket,
               Eltűnnek majd nem sokára,
               Elmennek a bús picsába.

               Úgy rühelem minnyájukat,
               mocskos, gyilkos falkáikat,
               s mikor himnuszukat hallom,
               felfordul a teli gyomrom.

               Panaszkodnak, nyavajognak,
               Ők sehová sem tartoznak,
               Mindenki az ellenségük,
               Nincsen nekik kistestvérük.

               Mindenki utálja őket
               Magyar férfiakat, s nőket,
               Mindegyiküket megvetik,
               De egyiküket sem szeretik.

               Elveszett tekintélyüket féltik,
               De mások a nyelvüket sem értik,
               Nem tartoznak nyelvcsaládba,
               Csak a tetves, bús picsába.

               Európába keveredtek
               Emberekké nem vedlettek,
               Ázsiai majmok még ők,
               Zsivány Trianon-védők.

 

Juhász Gyula : 
TRIANON
 


Nem kell beszélni róla sohasem, 
De mindig, mindig gondoljunk reá. 

Mert nem lehet feledni, nem, soha, 
Amíg magyar lesz és emlékezet, 
Jog és igazság, becsület, remény, 
Hogy volt nekünk egy országunk e földön, 
Melyet magyar erő szerzett vitézül, 
S magyar szív és ész tartott meg bizony. 
Egy ezer évnek vére, könnye és 
Verejtékes munkája adta meg 
Szent jussunkat e drága hagyatékhoz. 

És nem lehet feledni, nem, soha, 
Hogy a mienk volt a kedves Pozsony,
Hol királyokat koronáztak egykor, 
S a legnagyobb magyar hirdette hévvel, 
Nem volt, de lesz még egyszer Magyarország!
És nem lehet feledni, nem, soha, 
Hogy a mienk volt legszebb koszorúja
Európának, a Kárpátok éke, 
És mienk volt a legszebb kék szalag,
Az Adriának gyöngyös pártadísze! 
És nem lehet feledni, nem, soha, 
Hogy a mienk volt Nagybánya, ahol 
Ferenczy festett, mestereknek álma 
Napfényes műveken föltündökölt, 
S egész világra árasztott derűt. 
És nem lehet feledni, nem soha, 
Hogy Váradon egy Ady énekelt, 
És holnapot hirdettek magyarok. 
És nem lehet feledni, nem, soha 
A bölcsőket és sírokat nekünk, 
Magyar bölcsőket, magyar sírokat, 
Dicsőség és gyász örök fészkeit. 
Mert ki feledné, hogy Verecke útján 
Jött e hazába a honfoglaló nép, 
És ki feledné, hogy erdélyi síkon 
Tűnt a dicsőség nem múló egébe 
Az ifjú és szabad Petőfi Sándor! 
Ő egymaga a diadalmas élet, 
Út és igazság csillaga nekünk, 
Ha őt fogod követni gyászban, árnyban,
Balsorsban és kétségben, ó, magyar,
A pokol kapuin is győzni fogsz, 
S a földön föltalálod már a mennyet!
S tudnád feledni a szelíd Szalontát, 
hol Arany Jánost ringatá a dajka? 
Mernéd feledni a kincses Kolozsvárt, 
Hol Corvin Mátyást ringatá a bölcső, 
Bírnád feledni Kassa szent halottját? 
S lehet feledni az aradi őskert 
Tizenhárom magasztos álmodóját, 
Kik mind, mind várnak egy föltámadásra? 

Trianon gyászos napján, magyarok,
Testvéreim, ti szerencsétlen, átkos, 
Rossz csillagok alatt virrasztva járók, 
Ó, nézzetek egymás szemébe nyíltan 
S őszintén, s a nagy, nagy sír fölött 
Ma fogjatok kezet, s esküdjetek 
Némán, csupán a szív veréseivel 
S a jövendő hitével egy nagy esküt, 
Mely az örök életre kötelez, 
A munkát és a küzdést hirdeti, 
És elvisz a boldog föltámadásra. 

Nem kell beszélni róla sohasem?
De mindig, mindig gondoljunk reá! 

 

 

 

 

Papp-Váry Elemérné Sziklay Szeréna: 
Magyar hitvallás ("Hiszekegy")
 

Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, 
Hiszek egy isteni örök igazságban, 
Hiszek Magyarország feltámadásában.

Ez az én vallásom, ez az én életem, 
Ezért a keresztet vállaimra veszem, 
Ezért magamat is reá feszíttetem.

Szeretném harsogni kétkedők fülébe, 
Szeretném égetni reszketők lelkébe, 
Lángbetűkkel írni véres magyar égre:

Ez a hit a fegyver, hatalom és élet, 
Ezzel porba zúzod minden ellenséged, 
Ezzel megválthatod minden szenvedésed.

E jelszót, ha írod lobogód selymére, 
Ezt, ha belevésed kardod pengéjébe, 
Halottak országát feltámasztod véle.

Harcos, ki ezt hiszed, csatádat megnyerted, 
Munkás, ki ennek élsz, boldog jövőd veted, 
Asszony, ki tanítod, áldott lesz a neved.

Férfi, ki ennek élsz, dicsőséget vettél, 
Polgár, ki ezzel kélsz, új hazát szereztél, 
Magyar, e szent hittel mindent visszanyertél.

Mert a hit az erő, mert aki hisz, győzött, 
Mert az minden halál és kárhozat fölött 
Az élet Urával szövetséget kötött.

Annak nincs többé rém, mitől megijedjen, 
Annak vas a szíve minden vésszel szemben, 
Minden pokol ellen, mert véle az Isten!

Annak lába nyomán zöldül a temető, 
Virágdíszbe borul az eltiport mező, 
Édes madárdaltól hangos lesz az erdő.

Napsugártól fényes lesz a házatája, 
Mézes a kenyere, boldogság tanyája, 
Minden nemzetségén az Isten áldása.

Magyar! te most árva, elhagyott, veszendő, 
Minden nemzetek közt lenn a földön fekvő, 
Magyar legyen hited s tied a jövendő.

Magyar, legyen hited és lészen országod, 
Minden nemzetek közt az első, az áldott, 
Isten amit néked címeredbe vágott.

Szíved is dobogja, szavad is hirdesse, 
Ajkad ezt rebegje, reggel, délben, este, 
Véreddé hogy váljon az ige, az eszme:

Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, 
Hiszek egy isteni örök igazságban, 
Hiszek Magyarország feltámadásában!
Amen

 

 

 

Magyar Republikánus Politikai Párt - Minden jog fenttartva.