Pulmonális hipertónia tunetek, Pulmonális hipertónia: magas vérnyomás a tüdőerekben

Főoldal » Betegségek » Tüdőbetegségek » A pulmonális hypertónia, a tüdőben mérhető magas vérnyomás 1.

A kapillárisok szűkülnek, majd elzáródnak, pulmonális hipertónia tunetek. Emiatt a vér csak nehezen tul áramolni a tüdőn keresztül. A nagy ellenállás miatt a szív jobb kamrájának fokozott munkát kell végeznie, amely hosszú távon károsítja a szív izomzatát, ez végül elgyengül. A jelenleg elérhető kezelés képes csökkenteni a tüneteket, javítja a betegek általános állapotát.

Mi is az a PAH?

Tünetek A pulmonális hypertónia tünetei a korai stádiumban nehezen észlelhetőek. Kezdetben terhelés közben jelentkezik nehézlégzés, amely később nyugalomban is megjelenik.

Jellemző a fáradékonyság, szédülés, akár ájulás is felléphet.

• A pulmonális hipertónia felismerésének nehézségei Egészségmagazin
• Molnár Dóra, kardiológus A kis vérkörben megnövekedett vérnyomást nevezzük pulmonális hipertóniának.

Az ajkak elkékülése cyanosis a romló keringés és az oxigénhiány következménye. A folyadékpangás miatt a bokák körül duzzanat, ödéma is megjelenhet, a hasüregben pedig ascites hasvíz felszaporodás észlelhető.

A betegek magas pulzusra és szívdobogásérzésre panaszkodhatnak. A tüdőbe a jobb kamrán keresztül kerül a vér.

Mi okozza a pulmonális hipertóniát?

A tüdőbe érve a vér leadja a széndioxidot, oxigént vesz fesz. Az oxigénben dús vér a tüdő kis erein átfolyva eljut a bal kamrába, amely az egész test irányába továbbküldi a frissen, oxigénnel dúsított vért. Normális körülmények között a vér alacsony nyomással, könnyen folyik át a tüdő ereiben.

Ha a tüdő ereinek bélése megváltozik, megvastagszik, az ér beszűkül, a vér nehezebben áramlik. Emiatt nő a nyomás a tüdő artériáiban.

Kockázati tényezők Ha a pulmonális hipertónia kiváltó oka nem ismert, idiopáthiás pulmonális hipertóniának nevezi. Ha más betegség következétben jön létre a kórkép, akkor szekunder pulmonális hipertóniáról van szó.

Általában csak a szív- és érrendszeri problémák jelentkezése után derül a magas vérnyomásra fény, amikor a szervezet már károsodik, és bizonyos betegségek kialakulnak.

Ilyen betegség a tüdőembólia, az empfizéma, egyes autoimmun betegségek, mint a szkleroderma és a lupus, az alvási apnoé szindróma és más alvási rendellenességek, a sarlósejtes vérszegénység, illetve veleszületett szívbetegség. Szintén ilyen gondot okozhat a májcirrózis, az AIDS, a tüdő fibrózisát okozó tüdőbetegséget, a bal szívfél elégtelenség. A magas tengerszint feletti magasságban élők is ki vannak téve a pulmonális hipertónia veszélyének, sőt a kokain is a kockázatti tényezők közöt szerepel.

Szövődmények A betegség szövődményei közül kiemelendő a jobb szívfél elégtelenség cor pulmonale.

Kiknél nagyobb az esély a PAH kialakulására?

Ilyen esetben a jobb kamra fala a fokozott terhelés miatt kezdetben megvastagodik, majd kitágul. A pulmonális hipertónia vérrögképződésre hajlamosít. Felléphetnek szívritmuszavarok és tüdővérzés is. Kivizsgálás A korai stádiumban elkezdett kezeléstől várható a legjobb eredmény.

Mivel a kivizsgálás nehézlégzés esetén nem szokott túl hosszúra nyúlni, pulmonális hipertónia tunetek a kezdeti tünetek jelenlétében nem minden esetben sikerül kimutatni a valódi pulmonális hipertóniát.

A pulmonális hipertónia felismerésének nehézségei | mrpp.hu

Ahogy a tünetek fokozatosan romlanak, a betegség gyanúja tovább nő, ezért az orvos kiegészítő vizsgálatokat írhat elő. A vérvizsgálatok pulmonális hipertónia tunetek vér összetételét vizsgálják.

A mellkas-röntgenfelvétel során nem csak a tüdő, a szív nagságysága és alakja is megtekinthető. A betegek közel egyharmadában a mellkas röntgen nem tűnik kórosnak.

Melyek a pulmonális hipertónia tünetei?

A szív ultrahang vizsgálata során észlelhetőek olyan jelek, amelyek felvetik a tüdőben uralkodó magas nyomás gyanúját. Egyes esetekben a nyugalmi ultrahang nem mutat eltéréseket, de terhelés hatására megjelennek a kóros eltérések a szívben. Ultrahang vizsgálat belülről is készülhet, ez az úgynevezett transoesophagealis echocardiogram. Ekkor egy hajlékony csőszerű eszközt vezetnek a nyelőcsőbe a szívtájékig. A vizsgálat érzéstelenítéssel történik.

A jobb szívfél katéterezés a legmegbízatóbb diagnosztikus módszer a pulmonális hypertónia kimutatására.

Everyday life Miután a betegnél pulmonális artériás hipertóniát diagnosztizáltak, meg kell tanulnia alkalmazkodni az új állapotához. Kerülnie kell a megerőltető fizikai aktivitást, mivel a tüdő már nem képes biztosítani a test számára a szükséges oxigént. A légzési nehézség egyértelmű jelzés arra, hogy a megerőltető aktivitást abba kell hagyni. Azonban nagyon fontos az, hogy a beteg könnyű testmozgást végezzen és rendszeresen sétáljon az izomerő fenntartása és a keringés ösztönzése érdekében.

A katétert egy kar vénán keresztül juttatják a jobb kamrába, majd a tüdő artériába. Az érbe jutva megmérhető az ott uralkodó nyomás. A vizsgálattal a kezelés hatékonyságát is nyomon lehet követni.

A tüdő állapotának mérésére légzésfunkciós vizsgálatot és izotópos vizsgálatot is előírhat a kezelőorvos. A perfúziós tüdőscintigráfia során egy vénán keresztül izotóp injekciót kap a beteg, amely a keringésben eljut a tüdőig. Ezzel vérrögök is kimutathatóak. A ventillációs vizsgálattal az előbbi kiegészíthető.

Jogszabályfigyelő

Ekkor a beteg izotópot lélegez be. A két vizsgálat együttesen részletes képet ad a belégzett levegő és a keringő vér kapcsolatáról.

A mellkas CT két dimenzióban képezi le a szervek állapotát. Kontrasztanyag beadásával újabb részletek jelentíhetőek meg. Az MRI vizsgálat nem jár röntgen sugár terheléssel, és jól kirajzolja a tüdő keringését, de nyomás mérésére nem alkalmas.

A nyitott tüdőbiopszia olyan szövetmintavételt jelent, amely során a sebész altatás közben távolít el pulmonális hipertónia tunetek célból egy darabot a tüdőből.

Azokban a családokban, ahol halmozottan fordul elő a pulmonális hypertónia, genetikai vizsgálat is elvégezhető.

Harmatos Éva Pulmonális hipertóniával élő páciens, a Tüdőér egylet tagja,a SZÍVSN tanácsadója

A vizsgálattal még tünetmentes családtagokban is kimutatható, hogy hordozzák-e a betegség hibás génjét.