Szíved egészsége piros ruha ünnepe.

Szokások, vallásos népélet

Nyugati, éjszaki és keleti Csehország németjeinek népélete. S valóban Csehország nem csupán helyzete és alakja, hanem politikai és műveltségtörténelmi fejlődése s fontossága miatt is megérdemli némikép e kitűntető hasonlatot. Mert valamint a vér az élő test minden részéből a szívbe ömlik s onnan árad ismét széjjel, a miképen a szívből erednek az egész testet éltető erő hatalmas lüktetései: akként Csehországban is ősidők óta Európa különféle népei özönlöttek egyűvé s keveredtek össze, hogy onnan ismét kiáradjanak; s Európa történetének számos és igen fontos eseménye bizonyos történelmi szabályszerűséggel Csehországból indúlt ki, ugyanott volt a főszíntere s ott fejeződött is be.

Hogy egy földrajzi, földtani, történelmi és még sok más szempontból szíved egészsége piros ruha ünnepe érdekes ország lakosságára nézve is kiváló érdekű, azt nem nehéz belátni. Nevezetesen Csehország német lakosságú része nyújt népéleti tekintetben aránylag igen dús és változatos fejlettségű képet. Miként valaha Görögország gazdag tagoltságú partvidéke már maga is természetes okúl és alkalmúl szolgált a görög nép sokféle alakúlatú és termékeny művelődésére: akként az a tág és többnyire jó széles gyűrű, melylyel a német lakosság a határszéli hegységtől kezdve majdnem az egész cseh földet körűlövezi, első és legközelebbi oka annak, hogy a csehországi németség népéleti és népművelődési tekintetben oly rendkivűl változatos és kiemelkedő fejlettséget mutat.

Mindezen hegységek már természetszerűen kinálkoztak az egyéni színezetű fejlődés alapfeltételéűl, és ugyanilyenűl tekinthető a sokféle alakúlatú s többnyíre igen termékeny fő folyamvidékek mindenike, a maga sajátos fekvésével, éghajlatával és talajminőségével.

MIKULÁS NAP - december 6.

Ezekhez járúl még a szomszédos német fajrokonokkal való gyakori keveredés és sűrű érintkezés, kiknek frank, bajor és szász törzseiből kerűlt ki, illetőleg egészűlt ki és újúlt még ismételten az idők folyamán Csehország németsége. Természetes, hogy ily körűlmények közt Csehországban a németség egyeteme nem fejlődhetett olyan egységes és szorosan egyegyé forrott jellemű népelemmé, mint másutt, hanem hogy egyes részeiben bizonyos árnyalatokat mutat, melyek a népjellem alapvonásaitól való lényegesb eltérés nélkűl, változatosságukban inkább olyan sajátszerű érdeket kölcsönöznek az ország lakói e részének, a milyennel a többiek legalább ily mértékben nem dicsekedhetnek.

Egészben véve azért a csehországi németek jelleme lényegében mégis a germánság főbb vonásait tűnteti elénk, még pedig éjszak felé szíved egészsége piros ruha ünnepe a ridegebb éjszaknémet, dél felé pedig a Duna-vidék lágyabb délnémet árnyalatához közelítve.

  • Tenorikus gyógyszer magas vérnyomás ellen
  • Magas vérnyomás enni pillecukrot
  • Lehetséges-e almát enni magas vérnyomásban
  • Szent István napja, az újra felfedezett ünnep
  • A legszebb anyák napi versek | mrpp.hu
  • Ne tipedje, ne tapodja a pünkösdi rózsát.
  • 3 magas fokú magas vérnyomás
  • Szokások, vallásos népélet

A férfiak jobbára szálas, erős csontú, izmos, többnyire ügyes és fürge alakok, kiknek kifejező arczvonásai kivált a hegyvidéken sokszor igen éles szabásúak. Szemük kék, vagy szürke, ritkán sötét; hajuk szőke, vagy gesztenyebarna, elég gyakran kenderszínű, vagy aranyszőke. A nők közepes, inkább nemes karcsúságú s arányos, mint elhízásra hajló, gömbölyded termetűek; sok köztük feltűnően szép növésű és arczú.

Jellemüket a nyiltszívűség tűnteti ki, mint a délnémeteket általán, kivált pedig az ausztriaiakat; ehhez hagyományos hűség, becsületesség és őszinte jámborság járúl, mely ma már az erdős és hegyes vidéken is csak ritkán fajúl vakbuzgósággá. Császárjához és honához való hűségével e nép mély családias érzést és szülőföldjéhez való ragaszkodást egyesít, melylyel azonban jól megfér a német vándorlási kedv is, évenként ezreket űzve ki a nagy világba, hogy ott az élettel megismerkedjenek s a tapasztaltakon okúljanak.

További jeles tulajdonságai e népelemnek a szellemi és anyagi javak gyűjtésére irányúló komoly törekvés, a munkához való kedv és rátermettség, józan életbölcseség és körűltekintő tevékenység, nevezetesen pedig a szívós kitartás, gondolkodásban és cselekvésben való férfias szabadság, nemes érzűlet és erre támaszkodó czéltudatos személyes bátorság és szíves vendégszeretet, mely itt ritkábban csap át könnyelmű tékozlásba, mint a déli vidékeken.

Megemlíthetjük még e lakosság kötelességtudó buzgalmát, megbízhatóságát és ügyességét, szíved egészsége piros ruha ünnepe kivált a hivatalnoki pályán elismert jelességű, végűl még némely vidékeken tapasztalható csodálatos alkalmazkodó képességét a részben nagyon mostoha helyi és időbeli körűlményekhez is, nemkülönben szinte hipertóniás jelentése önmegtagadását és mértékletességét, mely kivált a magasabb hegygerinczek, valamint a kevésbbé termékeny, zordonabb fensíkok lakóinak erénye.

E jellemző tulajdonságokon épül föl a csehországi németségnek messze földön elismert jó hírneve. Hogy a népesség főbb részeinek sajátos vonásait is kidomboríthassuk, az szíved egészsége piros ruha ünnepe főbb vidékek és törzsek szerint kell őket szemügyre vennünk.

Jelenlegi hely

Ebben maga a természet, mint ez eltérések és ez elkülönzött fejlődés legfőbb oka, legyen a vezetőnk. Ennek nyomán haladva, az országnak főbb hegységei, folyamai és folyói szerint való tagozódása szerint kell haladnunk, a melyhez a telepedés és a további terjeszkedés is jobbára alkalmazkodott.

A Cseh-erdő vidékét itt számba nem véve, minthogy arról másutt külön lesz szó, szemlénket az ország nyugati és éjszaknyugati részén kezdjük, az Eger meglehetős hosszú folyamvidékén, a tulajdonképeni Egerland-dal.

Ehhez csatlakozik a természetes tagozódás sorrendjében a középső Eger-vidék, a Saazi komlóvidék az Érczhegység fő törzsével. Kelet- és délkeletnek tovább menve, az Óriás-hegységet és a sűrű népességű, kitűnően mívelt Felső-Elbe-vidéket és odább délnek a braunaui határbeszögellést értjük, az úgy nevezett Braunauer Ländchent, mely az Adler-hegységig terjed, hol az odáig zárt német határgyűrű megszakad s Grulich-Senftenberg és Landskron vidékének szétszórt német nyelvszigeteiben végződik, azonban Neuhaus, Bystritz és Wittingau részben még német lakosságú vidékei révén némi kapcsolatban áll déli Csehország és a Cseherdő németségével.

A természet okozta jelenség, hogy hegyvidékeken általán s itt-ott önálló területté záródó sík földeken is sajátszerűbbé fejlődik a népjellem, mint a szomszédokkal való sűrűbb közlekedésű s így azok hatásának jobban kitett tájakon. Ilyen zártabb vidékek a legutóbbi három évtizedig még nagyobb számban voltak Csehország német lakosságú részén; azóta azonban a mindinkább terjeszkedő vasúti hálózat s az ennek segítségével mind jobban emelkedő kereskedelmi és ipari forgalom e tájakat is kivetkőztette már zárkózottságukban megcsontosodott jellegükből.

Mindenekelőtt az Egerland-ot, a középső Eger-vidéket és az Érczhegységet kell szemügyre vennünk. Az Egerlandban, vagyis a felső Eger-vidéken a meglehetősen elzárt földrajzi helyzet és e vidéknek fő helyével, Egerrel, a valaha független birodalmi várossal együtt való különállása és egész történelmi fejlődése egyaránt hozzájárúltak ez országrész és néptöredék erősen kidomborodó sajátszerűségeinek kialakúlásához, a miért is nem csoda, ha e népesség mások fölé magasló politikai és műveltségtörténeti múltja alapján egész a legújabb időkig szívósan ragaszkodott a maga szülőföldje különállásának határozott tudatához.

Az egerlandi paraszt s részben a polgárság is mindamellett, hogy járjon magas vérnyomás esetén évtizedek óta vasútak szelik át az Eger-vidéket, s hogy éjszaknyugati Csehország fürdőhelyeinek évről-évre emelkedő szíved egészsége piros ruha ünnepe és az ezzel járó nagy idegen-forgalom előadások képei a magas vérnyomásról hozzájárúlnak e táj lakosságának a többivel való kiegyenlítéséhez, sajátszerűségei eltörléséhez, — mindazonáltal még szíved egészsége piros ruha ünnepe is külön jellegű néptypus.

szív egészsége hangszóró nc

A tősgyökeres egerlandi ember derék, edzett és szívós paraszttermészet, a mely ép oly munkabíró, a mily életvidor, többnyire nyers és durva modorú, de lelke mélyén jóindulatú és föltétlenűl megbízható. Nevezetesen az Eger-vidék parasztja valóságos paraszt-nemes, kinek nemzetsége több helyt századok óta él ugyanazon a jószágon s olykor elég tekintélyes családfával dicsekedhetnék. Az Érczhegység lakosságának testalkata középtermetű, szikár és szíjas izomzatú. A faj jellege határozottan német.

A leányok és asszonyok testi üdeségét újabb időben kissé megviseli a mindinkább emelkedő háziipar. Közös tulajdona az érczhegységi lakónak az egerlandival egyebek közt a kissé nyers modor mellett a becsületesség, a bátor őszinteség, a vidámsággal párosúlt munkakedv, melylyel olykor egy kis könnyelmű gondatlanság is jár, továbbá a szülőföldjéhez való hűséges ragaszkodás. Az egerlandiakat országrészük történelmi emlékeiből táplálkozó büszke önérzetük, az érczhegységieket pedig az a megható hűségű ragaszkodás a hipertónia elmúlik híresekké, melylyel kivált télen oly zordon szülőföldjük iránt, annak minden mostohaságával daczolva viseltetnek.

Jellemzi még az Érczhegység lakóit kiváló alkalmazkodó képességük, találékonyságuk és ügyességük, melylyel a kedvezőtlen helyi és gazdasági körűlmények közt is mindig megállják helyüket.

szédülés magas pulzusszám

Az Érczhegység lakosságának nagy része különben, főleg a régi híres érczbányák és az újabban megnyílt kőszéntelepek környékén élők máig megőrizték ősi bányászjellemüket, melynek szorgalom és kitartás, mértékletesség, becsületesség, jámborság és babonára való hajlam a főbb vonásai.

Más részüknél feltűnő műérzék mutatkozik, melynek a műipar különféle ágaiban, a zenében és képzőművészetekben adják tanújeleit, némely téren igazán kiválót is alkotva. Míg az alsó és középső Eger mentén élő paraszt első sorban derék földmívelő, addig az érczhegységit már lakhelyének körűlményei is valóságos ezermesterré tették.

magas vérnyomás kezelése 80 év után

Annyit, a mennyit még ma is áskál érczeket, de e mellett kendert, rozsot, zabot is termeszt, már a mennyire ez magas hegyein lehetséges; továbbá erdőgazdasággal, kereskedéssel s mindenféle közlekedéssel, olykor egy kis csempészettel is foglalkozik; kanalat, kést, puskát készít Weipertbendrótot csinál és bádogot kalapál, fínomabb és durvább csipkét ver, zsinórt sodor, sujtást sző, keztyűt varr, messze földön ismeretes játékszereket farag fából, képeket festeget, vándorzenészként kóborol a világban a pressnitzi hárfásokstb.

E sokféle foglalkozás nem csekély hatással volt a népjellemre, melynek alapvonásait azonban mindez ideig nem enyésztette el; s érdekes megfigyelni, hogy még a más vidékekkel legsűrűbben érintkező tájak lakói sem vesztették el honi sajátszerűségeikhez való ragaszkodásukat. Mint kiválóan jellemző népies alakokat említhetjük legalább az éjszaknyugati cseh vasútak megnyiltáig, a melyek az egész árúforgalmat magukhoz ragadták, a reischdorfi fuvarosokat, a pressnitzi vándor-hárfásokat, a sebastiansbergi passbergi sertés- és libakereskedőket, a kik Szászországban értékesítették árúikat, nemzetközi szívegészségnap joachimsthali bányászokat, a csipkeverő és sujtásszövő leányokat Gorl-Maada fenyűkormos és a kocsikenőcsös embert, stb.

Valamennyi előtt a reischdorfi furvaros emelendő ki az Érczhegység jellemző typusai közűl, a 1 stádiumú magas vérnyomás valaha majdnem egyedűli eszközlője volt a középső Eger-vidék és az Érczhegység, meg a Cseh- és Szászország közötti gabona- uborka- gyümölcs- és egyéb kereskedésnek.

E fuvarosok régi nevezetességükről ma már alászállva, csupán az alföld és a hegység közötti, meg a Szászország felé való gyümölcs- és uborka-szállítást végzik. De régebben híresek voltak nyers modorú becsületességükről és természetes elmésségükről, mely különben éjszaknyugaton Csehország egész lakosságának a sajátja.

Hitoktatás

Az Érczhegység vándorzenészei, a Pressnitzből és környékéről való hárfások és hegedűsök pedig, kik többnyire két—tíz személyből álló kisebb csoportokban járják be a világot s olykor Ázsiába IndiáigAfrikába Egyiptombasőt Ausztráliába is elmennek, már épenséggel világhírűek. Ezeket is a szükség tanította mesterségükre. Szíved egészsége piros ruha ünnepe ben a nagy tűzvész teljesen elpusztította Pressnitz városkát, Enzmann odavaló tanító leánya állott néhány társnőjével az első hárfáscsoport élére s útnak indúlt, a miben a nyomasztó inség folytán mind többen utánozták.

Az Érczhegységből való néptypusok és viseletek. Reischdorfi fuvaros, bányászok, stb. Liebscher Adolftól Turnau környékéről és az Elbe-vidékről való néptypusok.

Keresés űrlap

Liebscher Adolftól Az Érczhegységtől az országba kissé belebb fordúlva, a síkföld felé innen átmenetűl szolgáló Duppaui hegységet jobbkéz felől hagyjuk s a termékeny Eger-menti síkságokra szállunk alá, a középső Eger-vidékre, az ú. Saazer Land területére.

mikor kell diagnosztizálni a magas vérnyomást

Ez éjszak és nyugat felől hegyektől védett, délnek és keletnek szíved egészsége piros ruha ünnepe álló síkság, melyen az itt már jókora Eger folyó mellett az Aubach, Godlbach és Assigbach vizei ömölnek végig, nevezetes termékenységű és oly népesség lakhelye, mely nem egy tekintetben eltér az egerlandi és érczhegységi lakosságtól.

Valamint már a testalkata is alacsonyabb, de kevésbbé csontos és szögletes, hanem inkább kissé gömbölyded és húsosabb, mint amazoké: úgy a jelleme és egész magatartása is szelídebb, lágyabb, mint hegyvidéki és fensíkon élő éjszaki szomszédaié.

A melegebb levegő, a lágyabb víz és a termékenyebb talaj magához hasonlóvá tette e föld népét is. Elég egy szép nyári napon a Kupferhübel tetejéről, e Németországból is sűrűn látogatott kilátópontról a Saazi vidéken egész az Elbéig végigjártatni tekintetünket, hogy e földnek és lakóinak egymással egyező jellemét megértsük.

Már a tájszólása is lágyabb zengésű e népnek. Feltűnő a Saazer Land lakóinak csengő szavú, éneklő kiejtése, a mely elég messzire, sőt egész be a hegységbe terjed. A Saazi vidék lakosságának jelleme különben kevésbbé sajátszerű, mint a felföldieké.

  • Rossz alvási magas vérnyomás
  • Funkcionális élelmiszerek és a szív egészsége
  • Powerpoint a szív egészségéről
  • Egy cseppnyi piros | Új Nő
  • Aranyalma most bimbózik | Száz Magyar Falu | Kézikönyvtár
  • A rendszerváltás előtti Magyarországon az Alkotmány napjaként tartották számon, de az utóbbi harminc évben Szent István ünnepe a Kárpát-medence természetes határain is átnyúlik.
  • A magas vérnyomás befolyásolja a libidót
  • Budapest Rákospalota Magyarok Nagyasszonya Főplébánia Honlapja

A középső Eger mentén lakó, komlót és búzát termesztő földmíves és a városi iparos általán véve kevésbbé izmos, mint amaz, de azért eléggé munkabíró, nyílt lelkű s ép ezért vidámságra, mulatozásra, tréfára könnyen hajló, sőt egy kis ingerkedő és gúnyolódó kedvnek sincs a híjával. A föld termékenysége bőven jutalmazza és szűntelen ösztönzi az iparkodást, de egyúttal a jóllétnek és kényelmeskedőbb életmódnak is kedvez.

Itt szerző ösztön és a megszerzettnek derűlt élvezése szebb összhangban állnak egymással, mint egyebütt; épen azért szabadabb és vidámabb a néphangúlat, szívesebb a vendégszeretet; s a szorgalmas, körűltekintő, de semmi haladástól sem idegenkedő s így rendesen jómódú saazi földmívesen, kivált az aubachvölgyi s a podersami és kaadeni kerület lakóján mindjárt meglátni, hogy a birodalom legderekabb, legműveltebb és legelőbbre haladott mezőgazdái közé tartozik, jóllehet rendesen nem oly nagy önérzettel adja ezt tudtunkra, mint némely szomszédos vidék lakója.

Másik átmenet a csehországi németség egy közelebbi fő vidékéhez a német Elbe-vidék előtti Biela-környék, a melybe a Saaz környékéhez és az Érczhegységhez csatlakozó, szintén igen előre haladott brüxi kerületen át jutunk.

Más nyelvek:

Plan vidékéről való typusok és viseletük. Liebscher Adolftól Lejebb az Eger mentén, Saaz alatt a postelbergi tájon, majdnem a cseh nyelvhatárig még nem mutatkozik valami nevezetesb különbség.

Önállóbbá csak a brüxi, komotaui, görkaui és duxi kerületben válik a tájszólás, a mennyiben a csengő s éneklő beszédmód, a lágyabb szóképzés, meg a rövid ejtés itt kissé alább hagy s az r erősebben hangzik. A nyelvjárás határa Brüx és Teplitz közt húzódik. De teljesen sajátszerű színt a szíved egészsége piros ruha ünnepe és népnyelv csak az Elbe alsóbb vidékén, az aussig-leitmeritzi tájon s még inkább az ú.

Az Elbe-menti lakosság jelleme a melylyel részben egyező a Leipa-vidékének népességeé is lényegében hasonlít a Saaz-környékihez a középső Eger-vidékéhez. A szép, dús és többnyire szintén igen bőven termő talaj, a milyennel az Elbe-vidék, kivált pedig a leitmeritzi táj is dicsekedhetik, gyümölcs erdeivel, szőlőivel, veteményes és gabnatermő földjeivel igazán megérdemli az Elbe-menti paradicsom nevét, melylyel gyakran kitűntetik, s az itt megtelepűlt német lakosság jellemét nyelvben és szokásban is egyaránt szelídebbé alakította s annak főbb vonásaivá a szívjóságot, vendégszeretetet, munkakedvet, serénységet, becsületességet, szorgalmat, ügyességet és művelődési hajlamot tette.

Az Elbe mentén le- és fölfelé való élénk kereskedelem, melyet a nagy forgalmú vizi út és az Elbe-völgy vaspályája gyámolít, már régibb idő óta sokkal járúlt a lakosság látáskörének tágításához, nemkülönben gazdasági és ipari gyógynövények fűszerek szív egészsége élesztéséhez és növeléséhez.

TÉLI ÜNNEPKÖR (ADVENTTŐL - VÍZKERESZTIG)

Az itteni népesség legjellemzőbb typusai közé tartoznak a hajós és tutajos parasztok. Még századunk hetvenes éveiben is az Aussig-Leitmeritz és Tetschen közti Elbe-vidéknek nem egy parasztja a maga dereglyéin és tutajain szállította a saját gabonáját, vagy a mit a szomszédaitól s másoktól összevásárolt, a szükséghez képest ki- vagy befelé, míg a mai kor hatalmas tömegszállító eszközei őt is ugyanarra a sorsra nem juttatták, a mely az Érczhegység reischdorfi fuvarosait érte.

Az elbei hajózásnak nagyobb kifejlődése óta mindinkább szaporodnak a hivatásos hajósok, kik számos gőzhajón, vontató gőzösön, tutajon és kompon évenként óriási mennyiségű gabonát, szenet a nagy éjszaknyugati széntelepekrőlfát, építő követ, téglát, gyümölcsöt, zöldséget stb.

A gyümölcs- és konyhakertészek és árúsok, meg a csőszök és vinczellérek sorából is akad mindenféle typikus alakja a Leitmeritz és Tetschen közötti Elbe-vidék népéletének.

ÜNNEPEK, JELES NAPOK

Ez egyúttal az átmenet az Iser- és az Óriás-hegység felé, az Elbe-menti alföldről a határhegység kerületeibe és az Elbének a felső folyásához, meg a forrásvidékéhez.

E déli és délkeleti részeiben még elég termékeny és szép táj déli felének lakói jellemük főbb vonásaiban még az imént ismertetett vidék népéhez hasonlítanak, míg a középső, meg az éjszaki és keleti kerületekben, a melyek mind zordonabb természetűek és mind kevésbbé termékenyek, általán véve már a határszéli typushoz közeledik a népesség jelleme s e mellett egyes helyi sajátszerűségeket mutat.

A rumburg-warnsdorfi tájon a férfiakon már a hegyvidéki jelleg mutatkozik; nem oly fürgék többé, de erősebbek és edzettebbek.

Teljes szövegű keresés Aranyalma most bimbózik A Mátyusföld egészére jellemző paraszti műveltség nagy része még feltáratlan. Ez Deákira is érvényes megállapítás, a községben ez idáig nem végeztek rendszeres néprajzi gyűjtést, ezért számos esetben csak a szórványosan fellelhető feljegyzésekre, illetve részleges feldolgozásokra támaszkodhatunk.

A lányok kerek képűek, üdébbek és szintén erősebbek, mint a középső síkföldön. E tájon régi s meglehetősen élénk városi élet is fejlődött többnyire ipari alapon. Általában tapasztalható, hogy a lakhely magasságával és a talajnak ezzel együtt növekvő mostohaságával arányban emelkedik, a mint emelkedni kénytelen is a lakosság ipari szorgalma, szívóssága és találékonysága a megélhetés eszközeit illetőleg, a csehországi németség e határszéli vidékein.

  1. Milyen kutatásokat végeznek magas vérnyomás esetén
  2. Blog, ünnepek, mrpp.hu
  3. Rímek: találat csere, gyere, here, szere, bele, csecse, csele, Ede, ege, egye, eke, eme, epe, esze, feje, fele, fene, gebe, geze, hegye, hehe, helye, henye, hete, heve, jege, jegye, jele, kefe, kegye, kepe, kese, keze, megye, mese, mesze, neje, neme, nesze, neve, nyele, pele, Pepe, pete, rece, rege, reve, sebe, sete, szele, szeme, tegye, teke, tele, teve, vegye, veje, vele, vese, zeke, zene, zsebe, zsezse több
  4. Rímkereső.hu: ere

Sajátszerű jelleget mutat, a mint kelet felé megyünk a Reichenberg városa, mint főhely köré tömörűlő lakosság, mely a Jeschken-Iser-vidéket és a friedlandi környéket lepi el, s még határozottabban tűnteti föl ezt a jelleget a délkelet felé kiágazó és Porosz-Szilézia felé országhatárúl szolgáló Óriás-hegység vidéke a branuaui kikanyarodással és az Adler-hegységgel.

Minthogy e tájékon nagyobbára Szászországból és Sziléziából érkezett jövevények telepedtek meg s már ennél, valamint a vidék természeténél fogva is a lejtőség éjszaknyugatnak ereszkedik alá sűrű érintkezésben vannak németországi sziléziai fajrokonaikkal, nyelvjárásuk és népjellemük és főképen ezeknek szíved egészsége piros ruha ünnepe tűnteti föl.

Az Iser-hegység népessége közepes karcsúságú s még mindig elég erős; az Óriás-hegységé pedig ugyancsak középtermetű, de valamivel erősebb csontú, feszesebb izomzatú és szikárabb.

A városi lakosság, kivált a reichenbergi, hohenelbei és szíved egészsége piros ruha ünnepe kerület számos ipartelepeé, valamint éjszaki Csehországé egyáltalán, az utóbbi évtizedekben már észrevehetően megsínylette izom hipertónia az gyári munkát s ennek következtében már nagyobb számú gyöngébb, sápadtabb és elnyomorodottabb egyént látni soraiban. Ellenben az Óriás-hegységen a gyermekek még meglehetősen épek és csinosak, üdék és fürgék s épen nem félősek.

Vállalkozó szellem, munkásság, szívós tetterő, alapos iparkodás és kitartás minden dologban és fáradozásban, gazdaszorgalom, takarékosság, bizonyos egészséges, vidám életbölcsesség, a társas érintkezésben szívesség, kiváló alkalmasság műszaki és szellemi kiképzésre jellemzi a reichenbergi vidék lakosságát, mely ép ezen jeles tulajdonainál fogva igen előkelőhelyre is emelkedett az ipar, iskolázás, irodalom és műipar terén Ausztriában.

Az Óriás-hegység lakója már némikép hegyeinek jellemével egyezőleg komolyabb, csöndesebb, de szintén munkára termett, kevéssel beérő, szerény, a régihez hívebben ragaszkodó, a nélkűl azonban, hogy az újabbtól, ha jobb, makacsúl elzárkóznék.

A néhol igen zord és mostoha hegyvidék s a nagyon havas telek és árvizekkel látogató nyarak még szivósabbá, kitartóbbá és bátrabbá, de némely helyütt, a szegényebb tájakon, kissé borongóbb lelkületűvé is teszik.

Hasonlóhozzászólások